Ordítok a fájdalomtól.. nekem már csak ez maradt . ezt tudom csinálni magamba zuhanni az élettől semmit nem akarni .. csak is téged téged , mert téged szeretlek tudod? ja igen tudod mert azt mondtad . de szerintem én éreztettem is veled hogy szeretlek ... Imádlak csupa csupa nagybetűvel .. 


Régen mikor kislány voltam minden este leültem az asztalhoz és naplót írtam ... naplót arról hogy mitörtént velem , hogy ép mi volt az ebéd vagy hogy a nagyi ma nagyon meghúzta a hajam mert rossz dolgot csináltam . ezeket olyan jó vissza olvasni , és olyan jó nevetni .. nevetni hogy milyen dolgok voltak a jó dolgok és mik a rosszak . ma már nem írok naplót , már nem . hisz miért is akarnék arra emlékezni hogy hányszor törték össze a szívem vagy hogy hányszor aludtam el sírva vagy hogy ő éppen mocskos mód átvert . ezekre miért? a gyerek korom valahogy viccesebb volt valahogy nem tartom fontosnak egy fiút sem . sőt akkor még rossznak tartottam őket. most már vonzódóm hozzájuk vagyis csak egyhez de hozzá mindennél jobban és csak hozzá senki máshoz mert szeretem szeretem úgy hogy van tökéletesen ... na jó nem tökéletes , de nekem az . Én még a hibáit is szeretem . ♥ szeretlek Béla Göblyös *-* és nagyon hiányzol ='(